Mark 10:17-31
17Aztán ölébe vevé azokat, és kezét rájok vetvén, megáldá őket. aA gazdag ifjú
18És mikor útnak indult vala, hozzá futván egy ember és letérdelvén előtte, kérdezi vala őt: Jó Mester, mit cselekedjem, hogy az örökéletet elnyerhessem? b 19Jézus pedig monda néki: Miért mondasz engem jónak? Senki sem jó, csak egy, az Isten. 20A parancsolatokat tudod: Ne paráználkodjál; ne ölj; ne lopj; hamis tanubizonyságot ne tégy, kárt ne tégy; tiszteljed atyádat és anyádat. c 21Az pedig felelvén, monda néki: Mester, mindezeket megtartottam ifjúságomtól fogva. d 22Jézus pedig rátekintvén, megkedvelé őt, és monda néki: Egy fogyatkozásod van; eredj el, add el minden vagyonodat, és add a szegényeknek, és kincsed lesz mennyben; és jer, kövess engem, felvévén a keresztet. e 23Az pedig elszomorodván e beszéden, elméne búsan; mert sok jószága vala. f 24Jézus pedig körültekintvén, monda tanítványainak: Mily nehezen mennek be az Isten országába, a kiknek gazdagságuk van! g 25A tanítványok pedig álmélkodának az ő beszédén; de Jézus ismét felelvén, monda nékik: Gyermekeim, mily nehéz azoknak, a kik a gazdagságban bíznak, az Isten országába bemenni! h 26Könnyebb a tevének a tű fokán átmenni, hogynem a gazdagnak az Isten országába bejutni. i 27Azok pedig még inkább álmélkodnak vala, mondván magok között: Kicsoda idvezülhet tehát? j 28Jézus pedig rájuk tekintvén, monda: Az embereknél lehetetlen, de nem az Istennél; mert az Istennél minden lehetséges. k 29És Péter kezdé mondani néki: Ímé, mi elhagytunk mindent, és követtünk téged. l 30Jézus pedig felelvén, monda: Bizony mondom néktek, senki sincs, a ki elhagyta házát, vagy fitestvéreit, vagy nőtestvéreit, vagy atyját, vagy anyját, vagy feleségét, vagy gyermekeit, vagy szántóföldeit én érettem és az evangyéliomért, 31A ki százannyit ne kapna most ebben az időben, házakat, fitestvéreket, nőtestvéreket, anyákat, gyermekeket és szántóföldeket, üldözésekkel együtt; a jövendő világon pedig örök életet. m
Copyright information for
HunKar